VirtualBox-ban többféle hálózati beállítás közül lehet választani. Ezek között a különbség abban rejlik, hogy a készített virtuális gép melyik belső hálózat tagja és mely gépeinkkel képes kommunikálni.

Az elérhető 5 különböző hálózattípust én inkább 4+1 -nek hívnám az 5. speciálisabb volta miatt. Ezekről lehet a következőkben olvasni.

A hálózati beállításokba kell először is belépni, ami elérhető a megfelelő virtuális gépet kiválasztva, a “Konfigurálás” gombra kattintva a “Hálózat” menüben.

Összesen 4 különböző hálózati kártyát lehet csatlakoztatni a virtuális géphez. Ezért is van 4 fül.

Amíg a “Hálózati adatper engedélyezése” checkbox nincs bejelölve, addig az a hálózati kártya nem létezik a virtuális gép számára.

Ha be van jelölve, de a lenyíló listában a “Nincs csatlakoztatva” van kiválasztva, akkor a hardver létezik, de nincs hálózat.

Ha pedig lenyitjuk a “Haladó” beállításokat, akkor ott kivehető a pipa a “Kábel bedugva” checkbox-ból, és ebben az esetben a virtuális kábel nem lesz bedugva a virtuális gép hálókártyájába. Az eredmény persze ugyanaz. Nincs hálózat.

Feltételezve, hogy létező hálózatról beszélünk, a következő csatlakoztatási módok vannak.

NAT

A NAT hálózattal a virtuális gép egy külön belső hálózatba kerül, ahol ő maga rendelkezik internet kapcsolattal, de más gépeket nem lát és őt se látja sem a gazda gép, sem más virtuális gépek.

Ha a virtuális gép csak ezzel a hálózattal rendelkezik, akkor egyetlen módja a gazda gépről való elérésének a megfelelő portok átirányítása. A NAT hálózatot választva, a “Haladó” beállításokat lenyitva, alul elérhetővé válik a “Port továbbítása” gomb. Arra kattintva pedig előugrik az ablak, ahol az új szabályokat felvehetjük.

A jobb oldali plusz és mínusz ikonokkal lehet felvenni új szabályt, vagy törölni a kijelöltet. A plusz ikonra kattintás után pedig az egyes mezőkre duplán kattintva lehet azok tartalmát szerkeszteni.

• Név: A szabály neve. Például webszerver használatánál a 80-as portot a “WEB” nevű szabályként menthetjük, vagy bármi egyéb beszédes néven.
• Protokoll: Ez UDP vagy TCP lehet. Valószínűleg, leggyakrabban a TCP-re van szükség. Webszerver, adatbázis, ftp, ssh stb.. mind TCP protokollt igényelnek.
• Gazda IP: Ez a gazda gép IP-je, amin a VirtualBox fut. Ez persze sokféle lehet, hiszen a lokális gépre a 127.0.0.1, 127.0.0.2, 127.1.0.34 stb… ( még sorolhatnám ) címek bármelyikén hivatkozhatunk. Ezen kívül router mögött a belső hálózati ip cím is használható. Csak a beállított gazda IP-ről lehet majd elérni a virtuális gép adott portját, de több, különböző gazda IP is felvehető külön szabályként ugyanahhoz a vendég porthoz és IP-hez.
• Gazda port: A gazda gép portja. Azaz a GAZDAIP:GAZDAPORT címen lehet majd hivatkozni a vendég gépen levő adott címre.
• Vendég IP: Ez a vendég gép IP-je, azaz a virtuális gépé. Itt azt az IP-t kell megadni, amit a NAT hálózatban kapott a virtuális gép. Linuxban ennek root-ként az ifconfig, Windows-ban az ipconfigparanccsal lehet utánanézni.
• Vendég port: Ez a virtuális gépnek azon portja, amit a gazda gépről szeretnénk elérni.

A gazda és vendég gép portja megegyezhet, ha a gazda gépen egyébként nem fut semmi az adott porton. De teljesen különböző is megadható. Végül a GAZDAIP:GAZDAPORT címen lesz elérhető a VENDEGIP:VENDEGPORT cím.

Bridge-elt kártya

Bridge-elt kártyával a virtuális gép rácsatlakoztatható a gazda gép hálókártyájára. Azaz a virtuális gép és a gazda gép tud kommunikálni egymással és a virtuális gépnek is lesz internetelérése. Router mögötti belső hálózatnál ez annyit jelent, hogy a router úgy fogja látni a virtuális gépet, mintha az is egy fizikai gép lenne.

Ha ezt a megoldást választjuk, a “Név” mező is lenyíló listává válik és a gazda gépben levő hálókártyák közül lehet választani egyet.

Belső csatoló

A belső csatoló több virtuális gép között hoz létre hálózati kapcsolatot. Így tehát egy olyan belső hálózat alakítható ki tetszőlegesen választott virtuális gépekből, amiknek tagjai egymással kommunikálhatnak. Internet hozzáférésük viszont nincs, így ehhez szükség van egy NAT hálózatra is. Ilyenkor a 4 “Kártya” fül közül lehet választani, ahol az új interfész létrehozható.

A belső csatolóról még annyit kell tudni, hogy ezt választva szintén lenyíló lista lesz a “Név” mezőből, de szabadon is beírhatunk egy nevet. Ez a név a belső hálózat neve lesz. Több belső hálózat esetén a már használtak közül lehet választani, hogy az adott gép melyik alhálózat tagja legyen. Az alapértelmezett név az “intnet”. Ha nincs több ilyen belső hálózatunk, akkor ez is tökéletesen megteszi.

Host-only kártya

A “Host-only” kártya magyarul “Csak gazdagép”-nek lenne csúfolható. Azaz ebben az esetben a gazda gép és a virtuális gép tud csak egymással kommunikálni. Illetve az azonos host-only hálózatba tartozó virtuális gépek egymással. Az internetkapcsolathoz itt is szükséges egy NAT kártya. Viszont a virtuális gépet nem lehet elérhetővé tenni a külvilág számára.

Ennél a megoldásnál a “Név” mezőben előre meghatározott szoftveres hálózati adapterek közül lehet választani, amik megjelennek a gazda gép hálózatlistájában. Ezeken bonyolódik le a forgalom.

Host-only hálózati adapter

Ezt a hálózati adaptert a VirtualBox “File” menü “Beállítások” almenüjében lehet elérni baloldalt a “Hálózat” -ra kattintva.

Jobb oldalt a már létrehozott adapterek vannak. A plusz ikonra kattintva új adaptert lehet létrehozni, a mínuszra kattintva pedig a kiválasztottat törölni. A csavarhúzóra kattintva pedig megváltoztatni egyet.

Új adapter létrehozásához kattintsunk a plusz ikonra! Majd a következő ablakban az első fülön a hálózat ip címét kell megadni ( ezt a címet látja a vendég gép egy felé küldött kéréskor. ), a másodikon pedig beállítható egy DHCP szerver az automatikus IP cím kiosztásához. Ez utóbbi nem feltétlenül szükséges. Kézzel is beállíthatók az IP címek.

• IPv4 cím:168.56.1
• IPv4 hálózati maszk:255.255.0

Ezzel a beállítással a hálózat címe 192.168.56.1 lesz. A maszk pedig gondoskodik róla, hogy csak az IP cím utolsó része változhasson a gépek IP címeinél. Az első három fixen 192.168.56 marad.

A DHCP szerver beállításával lesz egy IP tartomány, amiből szabadon kaphatnak egy címet a hálózatra csatlakozáskor. FIX IP híján használható ez. Vagy akár a két megoldás keverve.

• Szerver címe: 192.168.56.100 (A DHCP szerver IP címe)
• Szerver maszkja: 255.255.255.0
• Alsó címhatár: 192.168.56.101 ( Legkisebb kiosztható IP cím )
• Felső címhatár: 192.168.56.254 ( Legnagyobb kiosztható IP cím )

A fix ip címeket pedig 192.168.56.2 és 192.168.56.99 között lehet beállítani.

Általános driver

Az általános driver nálam a “+1”. hálózat opció. Ennél ugyanis olyan lehetőségeink vannak, mint az “UDP Tunnel networking” és a “VDE networking“. Összeköthetünk például két különböző gazdagépen futó virtuális gépet az UDP tunnel segítségével. Ez már egy komolyabb szint és ritkábban tudom elképzelni a szükségességét.

UDP Tunnel esetén a “Név” mezőbe az “UDPTunnel”-t kell írni, mint a driver nevét. A “Haladó” beállításokat lenyitva pedig az “Általános tulajdonságok” mezőben kulcs-érték párként egyenlőség jellel elválasztva kell beírni a tulajdonságot és annak értékét ( dest, sport, dport ). Egy újabb tulajdonság beviteléhez SHIFT+ENTER billentyűkombinációt kell használni. Akit komolyabban érdekel, az olvashat róla a VirtualBox dokumentációjában: LINK. Bár ott a parancssoros beállítási lehetőséget írják le inkább.

Összegzés

Ezek alapján internetkapcsolatot a virtuális gépen két módon lehet szerezni. NAT kártyával vagy Bridge-elt kártyával. NAT-tal a gép rejtve marad egy belső hálózatban és csak portátirányítással lehet elérhetővé tenni egyes portjait.

Belső hálózatot több gép között a “Belső csatoló”-val lehet létrehozni vagy “Host-only” hálózatot használva. A belső csatolóval a virtuális gépek csak egymást látják, de a gazda géppel nem kommunikálnak. Host-only hálózattal a virtuális gépek egymással és a gazda géppel kommunikálnak.

Az “Általános driver” haladóbb használatra való. Például különböző host gépen futó virtuális gépek összekapcsolására.

Egyszerre több kártya is használható egy géphez, így összetett igények több hálózati interfész beállításával elégíthetők ki. Pl.: Belső hálózat kialakítása internet kapcsolattal: 1 db NAT kártya és 1 DB Belső csatoló vagy Host-only kártya.